DÍLI, 20 MAIU 2026

Governu Konstitusional Dasiak ne’ebé lidera husi Primeiru Ministru (PM), Kay Rala Xanana Gusmao no Vise-Primeiru-Ministru (V-PM), Ministru Koordenadór Asuntu Ekonómiku (MKAE) no Ministru Turizmu no Ambiente (MTA), Francisco Kalbuadi Lay, organiza Serimónia Lansamentu Fatuk Dahuluk ba konstrusaun International Convention Center (ICC), iha Portu Dili.

Lansamentu tau fatuk dahuluk iha ámbitu komemorasaun loron Restaurasaun Indepéndensia Repúblika Demokrátika Timor-Leste (RDTL), ba dala -24, ne’ebé partisipa direita hosi Prezidente Repúblika, José Ramos-Horta, Sekretáriu Jerál ASEAN, Kao Kim Hourn, no Vise-Primeiru-Ministru, Ministru Koordenadór Asuntu Sosiál no Ministru Dezenvolvimentu Rurál no Abitasaun Komunitária, Mariano Assanami Sabino no Vise-Prezidente Parlamentu Nasionál, Duarte Nunez.

Objetivu husi Projetu ne’ebé mai husi vizaun no mehi koletivu entre Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão, ho Vise-PM Francisco Kalbuadi Lay, hamutuk ho ekipa téknika relevante sira-ne’ebé servisu lori tinan rua resin, no planeia sei finaliza integrálmente iha loron 20 Maiu 2028. Konstrusaun ne’e hanesan pasu preparatóriu fundamentál ida, konsiderandu katak iha tinan 2029, Timor-Leste sei asume responsabilidade boot hodi sai uma-na’in no kaer Prezidénsia Asosiasaun Nasaun Sudeste Aziátiku (ASEAN).

Iha nia diskursu benvindu, Vise-PM Francisco Kalbuadi Lay hato’o agradesimentu kle’an ba Prezidente Repúblika, Dr. José Ramos-Horta, tanba bele partisipa direita iha serimónia ne’e, nomós fó parabéns ba povu Timor-Leste tomak iha loron istóriku ne’e. Governu mós hato’o rekoñesimentu no agradesimentu ba parseria solida ho Embaixadora Xina no Embaixadora Austrália iha Timor-Leste, inklui ba kompaña ne’ebé simu konfiansa husi Estadu hodi ezekuta obra refere.

Iha fatin hanesan, Primeiru-Ministru, Kay Rala Xanana Gusmão, fó hanoin fali katak vizaun ba konstrusaun ICC ne’e hato’o ona ba públiku hamutuk ho nia dezeñu sira, hafoin halo diskusaun ruma iha tinan kotuk ho Primeiru-Ministru Malázia, Dato’ Seri Anwar Ibrahim, kona-ba prosesu adezaun Timor-Leste nian ba ASEAN.
“Ami hanesan membru foun ASEAN hakarak ka lakohi sei halo buat barak tan. Ne’e signifika ami tenke bo’ok-an agora hodi to’o iha 2029. Iha tinan 2029 Timor-Leste mak prezide ASEAN, tanba ne’e ita hotu iha ne’e atu hahú vizaun ida ne’e no mós kompromisu ida ne’e,” afirma Xefe Governu, PM Xanana Gusmão.

Tuir mai, Sekretáriu Jerál ASEAN, Kao Kim Hourn, ne’ebé marka prezensa iha serimónia ne’e, haktuir katak projetu ICC ne’e mak reflesaun klaru husi kompromisu ne’ebé integrál husi Timoroan sira ba dezenvolvimentu nasionál, envolvimentu internasionál, no integrasaun rejionál. Sira reitera katak investimentu iha infraestrutura hanesan xave ba konektividade ne’ebé di’ak, no konfirmadu katak ASEAN sei apoia tomak preparasaun Timor-Leste nian hodi sai uma-na’in ba Prezidénsia ASEAN 2029.

Eventu ne’e marka mós prezensa husi bainaka importante sira, Ministru Defeza Austrália, Richard Marles; Eis Ministru Negósiu Estranjeiru Indonézia na’in rua, Hassan Wirayuda ho espoza, no Marty Natalegawa ho espoza; hamutuk ho membru Governu, membru Parlamentu Nasionál, korpu diplomátiku, no reprezentan husi kompaña ezekutora.