Sua Exselensia Vise – Primeiru Ministru no Ministru Koordenadór ba assuntu Ekonómiku, Ministru Turizmu no Ambiente, Dato’ Seri Francisco Kalbuadi Lay partisipa no sai panelista iha konferénsia rejionál ONU nian kona-ba turizmu iha Indonézia iha loron 14 Abril 2025.

Vise – Primeiru Ministru hateten, turizmu hanesan ferramenta forte ida ba dezenvolvimentu, no ba Timor-Leste, ida-ne’e hanesan motor xave ida ba kreximentu ekonómiku. Ida-ne’e kria empregu ba ita-nia foin-sa’e sira, ajuda negósiu ki’ik sira atu buras, no lori investimentu ba ita-nia rain, no ida-ne’e mós ajuda atu proteje ita-nia ambiente naturál ne’ebé furak. Tanba ne’e mak ita-nia governu tuir prinsípiu xave tolu iha dezenvolvimentu turizmu:

– Kresimentu Ekonómiku – Ami hakarak turizmu atu apoia negósiu lokál sira, hasa’e ita-nia povu nia moris-di’ak, no harii ekosistema ekonómiku ida ne’ebé sustentável.

– Inkluzividade Sosiál – Ita garante katak turizmu fó benefísiu ba ema hotu, inklui feto sira, komunidade rurál sira, no emprezáriu ki’ik sira.

– Protesaun Ambientál – Ita hakarak proteje ita-nia natureza furak—ita-nia tasi-ibun, ai-laran, no moris tasi nian—atu nune’e jerasaun sira iha futuru mós bele goza sira.

Enkontru sira ne’ebé ohin ita tuir ne’e importante ba Timor-Leste tanba liga ita ho nasaun sira seluk iha ita-nia rejiaun. Ita bele aprende husi sira-nia esperiénsia no hetan dalan foun atu promove ita-nia rain nu’udar destinu turizmu ne’ebé sustentável.

Ami mós haksolok atu diskute kona-ba Ekonomia Sirkulár iha Turizmu. Ida-ne’e signifika hamenus lixu, uza rekursu sira ho efisiente, no halo turizmu sai sustentável liután. Iha Timor-Leste, ami fiar iha turizmu eko-amigavel—iha-ne’ebé vizitante sira goza ita-nia natureza enkuantu proteje mós. Ho apoiu husi ONU Turizmu no ita-nia parseiru rejionál sira, Timor-Leste sei kontinua dezenvolve turizmu ne’ebé fó benefísiu ba ita-nia povu, respeita ita-nia kultura, no proteje ita-nia meiu-ambiente.

Ha’u agradese ba Organizasaun ONU Turizmu no Governu Indonézia ne’ebé sai uma-na’in ba eventu ne’e. Timor-Leste prontu atu kolabora, aprende, no fahe esperiénsia hodi halo turizmu sai motor ba dezenvolvimentu sustentável iha ita-nia rejiaun.

Ha’u konvida ita-boot sira hotu atu mai vizita Timor-Leste, esplora ita-nia patrimóniu kulturál ne’ebé riku, no asiste ita-nia rai nia furak inkrível. Hamutuk, ita bele harii futuru ida ne’ebé sustentável no prósperu ba turizmu iha ita-nia rejiaun.